Mi a (m)érték? – Kultúra- környezet- épített környezet- design- divat- gazdaság- reklám- fogyasztás | Konferencia weboldal

Dr. habil Mitev Ariel Zoltán a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. Főbb kutatási területei: reklámpszichológia, fogyasztói pszichológia, turisták magatartása, társadalmi marketing. Kreatív és innovatív elméletalkotásban, valamint kutatásmódszertanokban, melyek eredményeit folyamatosan publikálja könyvekben, hazai és nemzetközi vezető lapokban.

A plenáris előadás címe: Vizuális retorika a reklámokban

A mértéktelen reklámesőben a fogyasztó prüszkölve védőernyőt nyit. A folyamatosan duzzadó reklámmocsárból csak néhány képes elkapni a néző tekintetét, még kevesebb tud valódi bevonódást elérni. A reklámelkerülés mértéke még online hirdetéseknél is óriási, vagy a meggyőzés gyakran éppen a kívánt hatással ellentétes (K. Szabó – Mitev, 2025).

A vizuális retorika utat törhet a reklámzajból oly módon, hogy kinyitja a kreativitás ablakait, és beengedi a meggyőzés szűrt fényeit. A szürrealista művészet (Magritte, Dali, Ernst) gyökerekből táplálkozó vizuális retorika lehetetlen tárgyakat (Escher) tálal szokatlannak tűnő helyzetekben. A képjátékok rabul ejthetik gondolatainkat, miközben pillanatokba sűrített mikro-szabadulószobákat játszunk.

Az előadás klasszikus és újabb, gondolattapadásokat eredményező példákon keresztül mutatja be a vizuális retorika különféle megoldásait, valamint azok hatásmechanizmusait. A reklámképek némán kiáltó kreatív megoldásait közösen füleljük le és pattogatott kukoricáttalanítva csámcsogjuk el

A DE BTK Művészeti Központjának óraadója, közgazdász. Kutatási területe a kulturális akadálymentesítés, a kultúra és a kreatív ipar gazdasági jelentősége. Kutatási tevékenysége mellett örömmel vesz részt gyakorlati projektekben is, így szívesen támogatja a debreceni relevanciájú kulturális együttműködéseket városi és megyei szinten egyaránt.

Plenáris előadásának címe:

„Mi a kultúra értéke? Gazdasági hatások és fenntarthatósági dilemmák”. Az előadás célja, hogy közgazdasági nézőpontból járuljon hozzá a kultúra értékéről szóló interdiszciplináris párbeszédhez.

Az előadás absztraktja:

A kultúra szerepe a gazdasági és társadalmi folyamatok alakításában az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult. Míg korábban elsősorban támogatandó, „puha” területként jelent meg a gazdaságpolitikai gondolkodásban, napjainkban egyre inkább olyan erőforrásként értelmezhető, amely mérhető gazdasági hatásokat generál. Az előadás áttekintést ad a kultúra gazdasági jelentőségéről, különös tekintettel a kreatív iparágak növekvő hozzájárulására a gazdasági teljesítményhez, a foglalkoztatáshoz és a területi fejlődéshez.

A plénáris előadás amellett érvel, hogy a kreatív ipar nem csupán egy dinamikusan bővülő gazdasági szektor, hanem a tudásalapú gazdaság egyik kulcsterülete, amely az innováció, az immateriális javak és a kulturális tőke összekapcsolásán keresztül hosszú távú értékteremtési folyamatokat indít el. E folyamatok megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy a kultúrát a gazdaság egészének működésében is értelmezni tudjuk.

Az előadás kitér a kultúra és a fenntartható fejlődés kapcsolatára is. Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak jelenlegi keretrendszerében a kultúra elsősorban közvetett, horizontális tényezőként jelenik meg, ugyanakkor a 2030-at követő időszakra vonatkozó nemzetközi tudományos és szakpolitikai diskurzusokban egyre hangsúlyosabban jelenik meg a kultúra önálló dimenzióként való kezelése. E vitákban fogalmazódik meg a kultúra a fenntarthatóság „negyedik pilléreként” való értelmezése, amely a gazdasági reziliencia, a társadalmi kohézió és a hosszú távú fejlődés összefüggéseiben nyer értelmet.

Kulcsszavak:

• kultúra, kreatív ipar, SDG, fenntarthatósági célok, értékteremtés"

Irodalomtörténeti fókuszú írásai mellett könyveiben foglalkozott a sport mediális (írott és mozgóképi) emlékezettörténetével, egykor metalzenei bloggerként is tevékenykedett, olykor ma is ír kortárs népszerű zenéről – újabban szerzőtársával főképp Taylor Swiftről.

Fodor Péter "Női karriertörténetek a kortárs populáris zenei színtereken" című előadásának fő kérdése: milyen prognózisok születtek a globális koronavírus-járvány idején a zeneipar közeli jövőjére nézvést, ezek közül melyeket igazolták és melyeket cáfolták az elmúlt három-négy év trendnek látszó történései? Az így megfogalmazott kutatási irány persze túl széles ahhoz, hogy azt érdemben be lehessen járni egy konferencia-előadás keretében, ezért leginkább az élő föllépések reneszánszáról és az azokat tematizáló-disztributáló-alakító médiaszövegekről igyekszem majd megemlékezni. Annak érdekében, hogy ne tévedjek el nagyon az így megnyíló kulturális térben, vezérlő csillagokat választok magamnak: olyan női zenészeket, akiknek a pályája a poszt-pandemikus időszakban korábban nem látott magasságokba emelkedett. Arra vagyok kíváncsi, az ő sikertörténeteik alakulásában mennyiben játszott szerepet az, hogy hatékonyan tudtak reagálni a gyorsan változó közönségigényekre és mediális „környezetváltozásokra”. Mit árul el napjaink kulturális légköréről, fogyasztási szokásairól a The Eras Tour (Taylor Swift) monumentalitása, a Disney-színésznőből a színpadot Robert Smith-szel megosztó pop-punk díva (Olivia Rodrigo) imázsa, a női énekessel (Emily Armstrong) visszatérő Linkin Park sikerszériája vagy épp a legendás kanadai progresszív rockzenekar, a Rush friss bejelentése, melyből kiderült, hogy 2026-ban a német Anika Nilles-szel indulnak turnéra?

A Mi a (m)mérték? interdiszciplináris konferencia a Fashion Festival Debrecenhez kapcsolódó divatkonferenciából nőtte ki magát, melynek ötletadója és főszervezője dr. habil Keszeg Anna volt. A divat azóta is fontos pillére a konferenciának, ezért is esett a választásunk dr. Egri Petrára (PTE, tanszékvezető adjunktus, MMA MMKI állandó kutatója).

Egri Petra előadásának a címe: "Helypoligámia, kozmopolita identitás és divat: Anna Amélie" 
Absztrakt: A globalizáció a későmodern társadalmak egyik meghatározó strukturális folyamata, amely nemcsak a gazdasági termelést, hanem a kulturális jelentések előállítását és cirkulációját is alapvetően átalakítja. Ulrich Beck Mi a globalizáció című művében amellett érvel, hogy a globalizációt nem lehet kizárólag gazdasági dimenzióként értelmezni, mivel az egy átfogó társadalmi folyamat, amely minden életformát és kulturális jelentésrendszert átalakít. A kultúraként értett divat általában véve, Beck felől olvasva egy olyan implicit szimbolikus közvetítő rendszerként fogható fel, amely képes áthidalni a globális és a lokális közötti feszültségeket. „A globalizáció azt is jelenti, hogy a helyi kultúrák összevonódnak, egymással találkoznak, és ebben a ’clash of localities’-ben tartalmilag új értelmezést igényelnek. Robertson a kulturális globalizáció alapfogalmának a ’glokalizációt’ javasolja, amely a globalizáció és a lokalizáció szavak kombinációjából jön létre.”   - írja Beck. Ebből az is következik, hogy a „globális kultúrát”  nem értelmezhetjük statikusan, hanem kizárólag kontingens és dialektikus folyamatként, a glokalizáció mintájára, amelyben így az ellentmondásos elemeket együttesen kell kezelni.   Mindezek tükrében az előadás célja annak vizsgálata, hogy miképpen értelmezhető a Budapesten és Míkonoszon is jelen lévő Anna Amélie divatmárka működése és identitása Ulrich Beck globalizációelméletének olyan fogalmi keretei között, mint a lokális és globális viszonya, valamint a helypoligámia és a kozmopolita szemlélet. Ulrich Beck kultúrszociológiai elméleti kerete lehetővé teszi annak megértését is, hogy az Anna Amélie nem csupán divatmárka, hanem egy olyan, kifejezetten a dizájn területén tevékenykedő kreatív iparági szereplő is egyben, amely reflexív módon mozog a globális és a lokális erőterek között. Amely kiváló példája annak, hogy a helyi és a globális dimenziók nem oppozíciók, hanem kölcsönösen feltételezik egymást. Beck helypoligámia fogalma felől válik értelmezhetővé az Anna Amélie transznacionális vásárlóközönségének tanulmányozása is.

Szakmai életrajz: Egri Petra a PTE KPVK Alkalmazott Művészetek Tanszékének vezetője és adjunktusa, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének állandó tudományos munkatársa. Főbb kutatási területei: a kortárs művészet dinamikája, művészet és pszichoanalízis, a performanszművészet és a divat összefüggései, a divatipar működési modelljei, a divat mint kulturális rendszer lokális és globális változásai. Publikációi magyar, angol és orosz nyelven jelentek meg. Több színháztudományi kötet társszerkesztője (Kronosz Kiadó, Eötvös Collegium), a Szépirodalmi Figyelő 2025/1-es Tendenciák a divatkutatásban, valamint a MEDOK folyóirat 2024/1-es Divatmédiumok lapszámának vendégszerkesztője. 2023 tavaszán jelent meg Divatelmélet, teatralitás, dekonstrukció: kortárs divatperformanszok című önálló kötete a Szépirodalmi Figyelő Alapítvány gondozásában, amely elnyerte Az Év Könyve díjat. 2024-ben önálló angol nyelvű könyvfejezete jelent meg a Bloomsbury Digital Fashion: Theory, Practice, Implications című kiadványában. 2024 őszén a Massachusetts College of Art, History of Art Department vendégoktatója, 2023 őszén az University of West Attica, 2022 tavaszán az Universidade Portucalense vendégtanára volt. 2021 nyarán ösztöndíjas volt Robert Wilson archívumában (USA, New York). 2022-ben a Pécsi Tudományegyetem rektora Pro Cura Ingenii kitüntetésben részesítette a hallgatók tehetséggondozásában betöltött munkája miatt. 2024-ben elnyerte a PTE Kiváló Oktatója díjat. 2023 őszén társkurátora volt a Social East: Searching for Identity, Finding Nylon and Blue Jeans című kiállításnak (New York, Liszt Intézet). A Tendenciák a divatkutatásban konferenciasorozat, valamint a Transcultural Fashion/Costume Narratives című konferencia főszervezője.