MIDK 2026 | Konferencia weboldal

Játékosan tanítani a matematikát – tapasztalatok és tervezési elvek az óvó- és tanítóképzésben

Az előadás az óvó- és tanítóképzős hallgatóknak szóló matematikaórákon alkalmazott játékalapú tanulást és játékosítást emeli ki, mint az attitűd és képesség szempontjából heterogén csoportok hatékony tanításának egyik lehetséges módját. Bemutatásra kerül néhány játékos-tanulás ötlet a logikai gondolkodás fejlesztésére és két általam tervezett társasjáték a fejszámolás gyakorlására. A játékok alkalmazásának hatásai megfigyelés, illetve kísérleti kutatás eredményei alapján körvonalazódtak. Ugyanakkor megfogalmazódott néhány elv, amely segít egy vonzó és a megcélzott képesség fejlesztésében hatékony matematikai társasjáték tervezésében. A különböző játékok mellett a gyakorlás vagy az értékelés játékosítása is sokat segít az egyetemi hallgatók motiválásában, aktív bevonásában. A játékosítás hatásait több kísérleti kutatás során is vizsgáltuk, többféle kivitelezést kipróbáltunk – mindegyiknek feltártuk az előnyeit és az esetleges hiányosságait, korlátait.

A mesterséges intelligencia a kutatásban, a tanárképzésben és az iskolai gyakorlatban

Panelbeszélgetés, Moderátor: Kónya Eszter

A mesterséges intelligencia (MI) megjelenése nem csupán új eszközök bevezetését jelenti az oktatás és a kutatás világában, hanem egy átalakuló technológiai környezetet is, amely alapvető szakmai, módszertani és etikai kérdéseket vet fel. A panelbeszélgetés célja, hogy közös gondolkodásra hívjon arról, miként értelmezhető és alakítható felelősen az MI jelenléte a matematika didaktikához kapcsolódó területeken.
A kutatások kontextusában különösen fontos kérdés, hogy az MI milyen szerepet kaphat a kutatási folyamat különböző szakaszaiban. Hol húzódik a határ a technikai támogatás és a tartalmi hozzájárulás között? A beszélgetésben szó lesz a mértékadó nemzetközi folyóiratoknak az MI használatával kapcsolatban megfogalmazott elvárásairól, valamint a felsőoktatási intézményekben jelenleg alkalmazott szabályozókról is, hiszen az új technológiai közegben a szövegalkotás és az elemzés automatizálhatóvá válik.
A felsőoktatásban – különösen a tanárképzésben – az MI kettős kihívást jelent. Egyrészt jelen van mint eszköz, amely beépül a hallgatók mindennapi munkájába. Másrészt maga is pedagógiai reflexió tárgya: milyen kompetenciák válnak kulcsfontosságúvá a jövő pedagógusai számára ebben a tanulási térben?
A közoktatásban a kérdés két irányból közelíthető meg. Egyrészt az MI a tanári munka támogatásának lehetőségeként jelenik meg. Másrészt a matematikatanulásban módszertani eszközként is alkalmazható. A matematika tantárgy a gondolkodás fejlesztését tűzi ki célul, így a dilemma, az MI használat lehetséges előnyeit és veszélyeit illetően a matematikatanárok közösségében már jelen van és egyre inkább jelen lesz. 
A panelbeszélgetés nem kész válaszokat kíván adni, hanem párbeszédet kezdeményez. Egy új technológiai korszak küszöbén állva különösen fontos a jó gyakorlatok megosztása, a tapasztalatok ütköztetése és egy olyan közös gondolkodási keret kialakítása, amely segít eligazodni a lehetőségek és veszélyek között

Képességhiedelmek, szorongás és erőfeszítés kölcsönhatása a matematikai teljesítményben

A matematika egy más területektől relatíve független tudásterület. Emiatt azt gondolhatnánk, hogy a matematikai sikeresség elsősorban a tanuló matematika specifikus ismereteitől és kompetenciáitól, valamint általános kognitív képességeitől (problémamegoldás, logikus gondolkodás) függ. 
Az előadás célja annak hangsúlyozása, hogy a matematikai teljesítmény nem pusztán kognitív kapacitás kérdése, hanem egy önmagát erősítő vagy gyengítő pszichológiai rendszer eredménye, amelyben a hiedelmek, az érzelmek és a motivált erőfeszítés folyamatos kölcsönhatásban formálják egymást.
Saját példákon keresztül igyekszem ismertetni a kutatások módszertani lehetőségeit és az elemzéseink nyomán feltáruló érdekesebb mintázatokat is.